márc. 27. még 4 nap
és Túrkeve rajt
Aggasztó híreket kaptunk Bamako-ból, mindenféle lövöldözések, fegyveres villongások, megtámadták a mit tudom én, milyen minisztériumot… nem jó hír ez. Mi lehet vajon Margittal… Zsófit is foglalkoztatta a kérdés, csak Őt Dömperrel kapcsolatosan. Évekkel ezelőtt Dömper (Toyota Land Cruiser) szállította Őket Mali fővárosába Bamako-ba, ahol bizony Dömper úgy döntött, hogy mivel megkedvelte az afrikai klímát és egyébként egy idős Toyotáknak itt se szeri se száma, ott tölti el még aktív nyugdíjas éveit.
Zsófitól a minap levelet kaptunk: „…Láttam ma egy Dongó-sárga Fordot és eszembe jutott, hogy milyen jó dolga lehet neki Bissauban és biztos megbecsülik. Én már napok óta azon izgulok, hogy szegény Dömper vajon részt vesz-e Maliban a lázongásokban. Remélem, nem lőnek rá! :(…”
Jajj, hát nekem sem kellett több, gyorsan megnéztem vagy kétszer Margitunk búcsú videóját… de szerettük a Bestiát. Majd átnyargaltam a Dongós videókra… hmm… egy kis időtöltéssel adóztam a két gépsárkány emlékének.
Laca Bordókája a TargoCoopnál úgy néz ki, hogy elkészült, reméljük, a hétvégi megmérettetésen rendesen fog viselkedni. Laca napok óta a laptopot bújja, tervezi Bordóka új ruháját, ami valószínűleg a hétvégén még nem lesz látható, jó munkához bizony idő kell. A másik, elkészült Bordóka laptoptartója, csak a navigációs laptoppal van valami gond, Laca szerint valami alaplap vagy professzor, talán processzor, valami ketyere elköltözött az örök szilícium mezőkre, így a pótlás folyamatban. Másik jószágunk, Zöldike nem fért be a TargoCoop időbeosztásába, így Szampi doktorhoz vittem, Aki nagy örömmel soron kívül fogadta az újdonsült beteget. Sok műtéten kell átesnie Zöldikének, hogy a forgalomba lépjek vele, de türelmes vagyok, mert a türelem nem csak rózsát terem, hanem szélsőséges esetben, mint a miénk is, talán egy jó gépsárkányt is. Azt hiszem, nyugodt vagyok, Zöldike nem, hogy jó helyen van, de Szampinál nem sokan tudnak többet a Toyotákról. Aki járt már Nála az tudja, aki még nem, az egyszer biztosan ellátogat hozzá, amikor lesz egy megoldhatatlan problémája. Szampi a Toyotások szemében egy kultikus személy, Akit a technika rohamos fejlődésének köszönhetően már el is érhetünk (06-20-669-1369). Júúújjj, micsoda jutalék üti majd a markomat, hogy kikotyogtam a féltve őrzött telefonszámot.J
Kezdődik az idény! Juhhéé!!! Indul a Kalandrally Bajnokság, 2012-től az UNIQA MAGYAR KALANDRALLY BAJNOKSÁG, melynek keretében a hétvégén Túrkevére látogatunk, ahol a tavalyi versenyen jó nagy dagonya fogadott minket (lásd „videók” mappa), de most az előrejelzések arra engednek utalni, hogy most bizony poros hétvége elé nézünk… annyi baj legyen, megyünk és kész. A hétvégén vendéggel büszkélkedhetnek a Runnereknek, Nádor Peti lesz segítségünkre a feladatok megoldásában. Az a Nádor Peti, Akinek a segítségét és csapatának a segítségét példa értékűnek tartom. Nem is olyan rég… mikor Mauritániában kiszakadt kerékkel próbáltunk talpon maradni Petiék voltak azok, akik félre dobtak mindent, akkor és ott biztosítottak minket arról, hogy Ők bizony nem mennek tovább, míg valahogy életet nem bírunk lehelni, vagyis talpra nem tudjuk állítani Dongót. Később a szállásukat megosztották velünk, míg mi az utcán kalapáltuk a futóművet, lótottak futottak alkatrészekért… összességében akkor és ott bajtársiságból kitűnőre vizsgáztak, ez nem vitás. Örülünk Petinek a fedélzeten.
Tic-Tac és Mamája jól vannak. Szőkének már majdnem akkor a hasa, mint az enyém. Tic-Tac szépen fejlődik, egyre sűrűbben látjuk, hogy bent bokszol vagy nem is tudom, mit csinál, csak úgy rémisztően ki-kiágaskodik, dudorodik egy-egy pukli Szőke pocakjából… félelmetes, hogy bent van valaki, aki hallja a hangunkat…
Még 4-et kell aludni és suhanunk.
Zsófitól a minap levelet kaptunk: „…Láttam ma egy Dongó-sárga Fordot és eszembe jutott, hogy milyen jó dolga lehet neki Bissauban és biztos megbecsülik. Én már napok óta azon izgulok, hogy szegény Dömper vajon részt vesz-e Maliban a lázongásokban. Remélem, nem lőnek rá! :(…”
Jajj, hát nekem sem kellett több, gyorsan megnéztem vagy kétszer Margitunk búcsú videóját… de szerettük a Bestiát. Majd átnyargaltam a Dongós videókra… hmm… egy kis időtöltéssel adóztam a két gépsárkány emlékének.
Laca Bordókája a TargoCoopnál úgy néz ki, hogy elkészült, reméljük, a hétvégi megmérettetésen rendesen fog viselkedni. Laca napok óta a laptopot bújja, tervezi Bordóka új ruháját, ami valószínűleg a hétvégén még nem lesz látható, jó munkához bizony idő kell. A másik, elkészült Bordóka laptoptartója, csak a navigációs laptoppal van valami gond, Laca szerint valami alaplap vagy professzor, talán processzor, valami ketyere elköltözött az örök szilícium mezőkre, így a pótlás folyamatban. Másik jószágunk, Zöldike nem fért be a TargoCoop időbeosztásába, így Szampi doktorhoz vittem, Aki nagy örömmel soron kívül fogadta az újdonsült beteget. Sok műtéten kell átesnie Zöldikének, hogy a forgalomba lépjek vele, de türelmes vagyok, mert a türelem nem csak rózsát terem, hanem szélsőséges esetben, mint a miénk is, talán egy jó gépsárkányt is. Azt hiszem, nyugodt vagyok, Zöldike nem, hogy jó helyen van, de Szampinál nem sokan tudnak többet a Toyotákról. Aki járt már Nála az tudja, aki még nem, az egyszer biztosan ellátogat hozzá, amikor lesz egy megoldhatatlan problémája. Szampi a Toyotások szemében egy kultikus személy, Akit a technika rohamos fejlődésének köszönhetően már el is érhetünk (06-20-669-1369). Júúújjj, micsoda jutalék üti majd a markomat, hogy kikotyogtam a féltve őrzött telefonszámot.J
Kezdődik az idény! Juhhéé!!! Indul a Kalandrally Bajnokság, 2012-től az UNIQA MAGYAR KALANDRALLY BAJNOKSÁG, melynek keretében a hétvégén Túrkevére látogatunk, ahol a tavalyi versenyen jó nagy dagonya fogadott minket (lásd „videók” mappa), de most az előrejelzések arra engednek utalni, hogy most bizony poros hétvége elé nézünk… annyi baj legyen, megyünk és kész. A hétvégén vendéggel büszkélkedhetnek a Runnereknek, Nádor Peti lesz segítségünkre a feladatok megoldásában. Az a Nádor Peti, Akinek a segítségét és csapatának a segítségét példa értékűnek tartom. Nem is olyan rég… mikor Mauritániában kiszakadt kerékkel próbáltunk talpon maradni Petiék voltak azok, akik félre dobtak mindent, akkor és ott biztosítottak minket arról, hogy Ők bizony nem mennek tovább, míg valahogy életet nem bírunk lehelni, vagyis talpra nem tudjuk állítani Dongót. Később a szállásukat megosztották velünk, míg mi az utcán kalapáltuk a futóművet, lótottak futottak alkatrészekért… összességében akkor és ott bajtársiságból kitűnőre vizsgáztak, ez nem vitás. Örülünk Petinek a fedélzeten.
Tic-Tac és Mamája jól vannak. Szőkének már majdnem akkor a hasa, mint az enyém. Tic-Tac szépen fejlődik, egyre sűrűbben látjuk, hogy bent bokszol vagy nem is tudom, mit csinál, csak úgy rémisztően ki-kiágaskodik, dudorodik egy-egy pukli Szőke pocakjából… félelmetes, hogy bent van valaki, aki hallja a hangunkat…
Még 4-et kell aludni és suhanunk.
