Általánosságban nem sok minden történik, hőségriadót fúj az ország, miközben télen azon rimánkodunk, hogy mikor jön már a nyár, a meleg… hőségriadó, miközben a népesség egy jelentős része megcélozza a tengerpartokat, utazik, utazik és utazik, mert ott  jó meleg van… Ki érti ezt!?... az tény, hogy meleg van, de hát erre vártunk egész télen, úgyhogy örüljünk neki, hiszen itt van, megérkezett, élvezzük ki minden pillanatát.
 
Együnk hekket, lángost, főtt kukoricát a Dunaparton, vagy egy balatoni strandon, igyunk sört fehér műanyag pohárból, kilószámra tömjünk magunkba fagyit, jégkrémdrazsét, viseljünk rövid cuccot, használjunk szúnyogriasztót, sprickoljuk a naptejet, hordjunk szandált, klímázzunk az autóban (esetleg otthon), viseljünk napszemüveget, csúszdázzunk a fizetős strandon, sikongassunk a hullámmedencében… ha ezeket télen tesszük, bolondnak fog nézni minket közvetlen és tágabb környezetünk. Ezt valóban nem akarhatják… Úgyhogy kedves Olvasó, irány a nyár!

Jaj, még jó, hogy többen vagyunk a csapatban… így fel tudjuk hívni egymás figyelmét, ha valami kimaradna. Vagyis, Dóri az én figyelmemet, talán ezt a pontosítást még fontos megjegyezni. J

Tehát múlt hét pénteken elérkezett a nap, hogy Dóri is elkezdje felvenni a jól megérdemelt oltásait… miért is legyen neki jobb, mint tavaly nekem volt? J… nem mellesleg rám is várt egy küzdelem, egy darab ismétlőoltást kell kapnom valamelyik, mit tudom én melyik nyavalya ellen… Már látom magam előtt az Oltóközpont fekete lovagját, aki csak arra vár, hogy kétméteres dárdájával rést találjon pajzsomon és brutális kegyetlenséggel kivégezzen… vagyis beoltson…L

Irány az Oltóközpont. Lassan haladunk… Árpád-híd, Váci út, Dóri csak szemléli vergődésemet… fogalmazom a sírfeliratomat, végrendelkezek, zenét választok az utolsó utamra, oltani megyek, tűvel… igazi tűvel… belém… ááá…

Megérkeztünk, Dóri simán veszi az akadályokat, kettő a balba, egy a jobb-ba, pikk-pukk, kész van… csaló, beépített ember, biztos kapszulát kapott!... Intenek, hogy mehetek én is. Hohó!!... zene állj! Nem kell a kedvesség, tudom, mire megy ki a játék! Beédesgetnek a rendelőbe, aztán egy óvatlan pillanatban, csak úgy, vicceskedve beadjuk az oltóanyagot, mi?! Na neeem! Ezt biztos, hogy nem! Éppen most akarok elmúlni, ennek meg kell adni a módját. Egy kicsit konkrétabban, Dóri szólt a Doktor úrnak, hogy én előttem se beszélni, se előkészíteni nem nagyon lehet tűs dolgokat, úgyhogy tegye szabaddá a rendelőben az ágyat, mert biztos, hogy le fogok feküdni, ha egyszer el tudok vánszorogni az ajtóig… és csak javasolja, hogy készítsen elő mindent a Doktor úr, mert a vitéz (vagyis én) nem sok időt hagy a mutatványra.

Hát, így is lett. Kínok kínjával elküzdöttem magam a rendelő ajtajáig, ott becéloztam az ágyat, erős dekoncentráltsággal megközelítettem, fekvés, ing letűr, koncentrálás bárányokra, rétre, mi tudom én mire, váll megpaskol, áááá, visszatérés a valóságba, ááá, ismét bárányok, ismét rét… kész vagyunk. Nyomjam oda a vattát. Mit nyomjak?? Hát én???!! Aki biztos, hogy nem élek??! Mit akarnak velem nyomatni?! Nyomja, akinek van hozzá ereje! Én biztos nem fogom! Inkább csak oda tartottam… nagyon nehéz volt a vatta…úgy 15-20 percig tartott a felépülésem, de túléltem, hős vagyok! Csupa kisbetűvel, de hős. Dórinak még kell jönni egyszer, nekem már nem… remélem…

Levél a szervezőktől rovatunk következő számában a „Nagy Útról” kaptunk egy kis ízelítőt.

„Kedves Bamako-s induló!

Remélem, kellemesen telik a nyarad. Az elmúlt hetet Afrikában töltöttem, ahol az előkészületek megkezdődtek a 2011-es Nagy afrikai futamra.
Néhány friss hír:

a) A túra kategóriában a nevezéseket lezártuk. Mostantól csak várólistáról lehet bekerülni a futamra.
b) A mauritán rally engedélyünket megkaptuk. A hónap folyamán remélhetőleg pozitívan bírálják el a mali kérelmünk is. …. Szenegálban is megkezdődött az engedélyeztetés…
c) Az idén is lesz nagy jótékonysági kamion. Nem kell az adományokat az autóba préselni. A Kádár Sped kamionjára az Afrikai Magyar Egyesületen keresztül lehet adományokat eljuttatni.
d) A Sandlander az idén is a Budapest-Bamako hivatalos autóépítője és asszisztencia partnere. Minden autó felkészítési és technikai ügyben forduljatok hozzájuk.
e) Bamako-ban, ha a helyi partnerek nem linkeskedik el a dolgot, minden eddiginél látványosabb, hangosabb befutó lesz. Nem merek ígérni afrikai kollégáim nevében semmit. 

Üdv,
Szabó Gál András”

Köszönjük András az információkat, személyünkben éhes szemek falták betűidet…J

Margitról nem sok hírt tudok, pihen a parkolóban. Úgy terveztük, hogy jól megérdemelt nyaralásunk után kezelésbe vesszük.

Már csak 177-et kell aludni. J